Két kúriai határozat is érinti a tanulmányi időszakok és a jogosító idő kapcsolatát. Az egyik szerint a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen ez az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek. Semmilyen munkanélküli segély, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési járadék vagy hasonló támogatás folyósítási tartama nem számítható be a jogosító időbe.
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. Nagyon sok hölgy nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. További részletek a nyugdí oldalon
A legfontosabb ilyen – a jogosító időbe nem beszámítható – szolgálati időtartamokat összegzem az alábbiakban. Semmilyen tanulmányi idő nem számítható be a jogosító időbe. Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. Egyetlen kivételként beszámít a jogosító időbe a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), ha arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is. Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni.
Megállapodással szerzett szolgálati idő A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem számítható be a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő. Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke jelenleg 24%. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. Az így szerzett szolgálati idő tehát a jogosító időbe nem számítható be, de a nyugdíjszámítás során természetesen figyelembe veszik. A jogosító időbe a betegszabadság, valamint a táppénz folyósításának tartama beszámít. Nem számítható viszont be a passzív (a biztosítási jogviszony, praktikusan a munkaviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napig folyósított) táppénzen töltött idő, amelyre ma már nincs lehetőség, de a 2011. június 30-áig hatályban volt rendelkezések lehetővé tették.
39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül. Nem vehető figyelembe jogosultsági időként:
a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja. Forrás és további információ:
- Mi számít bele a nők 40 éves munkaviszonyába 5
- Bukik a 3 hónapos kisfiam, majdnem minden evés után. Néha picit, néha nagyobbat. Van hasonló tapasztalatod?
- Mi számít bele a nők 40 éves munkaviszonyába price
- Mi számít bele a nők 40 éves munkaviszonyába video
- Solo 2018 teljes film magyarul videa - filmek magyarul nézze meg a filmet, mint a moziban
- Skoda fabia fűtés előtét ellenállás
- Mi számít bele a nők 40 éves munkaviszonyába 2019
- B kategóriás jogosítvány orvosi alkalmassági vizsgálat
- Mi legyen a vacsora gyerekeknek 2017
- Budapesti állatkert nyitvatartás augusztus 20
Negyven év szolgálati idő után választhatják a nők a nyugdíjazásukat. Utánajártunk, pontosan mi számít bele a negyven évbe. A Nők 40 kedvezményes öregségi női nyugdíjhoz negyven éves szolgálati idő szükséges. Ebből maximum 8 év lehet gyermekgondozási idő. Teljes nyugdíjra jogosult életkorától függetlenül az a nő, aki 40 év jogosultsággal rendelkezik, és a nyugdíjbavonuláskor biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek számít:
a kereső tevékenység gel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony,
a terhességi-gyermekágyi segélyben ( tgyás), gyermekgondozási díjban ( gyed), gyermekgondozási segélyben ( gyes), gyermeknevelési támogatásban ( gyet) és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. a prémiumévek program ról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII.
- Angol bútor diszkont kft budapest 6
- Tengerparti tinimozi 2 teljes film magyarul
- Hegyi doktor újra rendel szereplői 1