- Petőfi sándor föltámadott a tanger maroc
- Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger - Ódor Kristóf (Vers mindenkinek) - YouTube
- Föltámadott a tenger | Kockashop
Petőfi ebben a versben nem hagy
kétséget afelől, hogy mi is ez a második jelentés. Rögtön a vers indításakor meg is magyarázza az allegóriát. Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Az 1. sor egy vihar leírását
készíti elő. A 2. sor mindjárt azt is kifejti, hogy ez a vihar a népek körében
zajlik, ez tehát egy forradalom. A népek
kifejezés többes száma mutatja az egész történelmi kort, amelyben ez a vers
megszületett. Európában 1848 tavaszán végigsöpört a forradalmi hullám. Petőfi a
magyarországi eseményeket ennek az európai mozgalomnak a részeként értékeli (Az
Egy gondolat bánt engemet című versében is ezt fejtegeti: Ha majd minden rabszolga nép jármát megúnva síkra lép). Petőfi egyetlen
szimbólumrendszerre építi fel a verset: a tenger - hajó - vihar képekre. Az
első sorban kifejtett kép alapján elég egyértelmű a képek jelentése. A tenger a
nép, a vihar a forradalom, a tengeren hánykolódó hajó pedig az uralkodó
osztályt, a nemeseket, a királyt jelképezi. A vers szerkezete és
költői képei:
A vers egy tablóképen keresztül
mutatja meg a tengeri vihart.
Petőfi sándor föltámadott a tanger maroc
Ezt a tanulságot, a nép fenyegető erejének
bemutatásával példázza:
Habár fölül a gálya,
S alul a víznek árja,
Azért a víz az úr! Verselés:
A rímeknek erős, kiemelő szerepük van. A vers
keresztrímekből épül fel, de kibővül még egy sorral (eredeti formában: a b a b,
kibővítve: a b a a b). A
legfontosabb gondolatot a távolabb eső rímpár hordozza. A közöttük levő sorpár
feszültséget okoz, a szó a váratlanság erejével csap le
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje. A ritmus időmértékes, jambusokból épül fel. A szabályos
lüktetés azonban időnként megtörik, ezzel is alátámasztva a vihar mindent
szétromboló erejét. Szabályos lüktetés:
U ‒ |
U ‒ | U
U ‒ | ‒ ‒ | U U
Megtörik a ritmus:
‒ ‒ | U ‒ | U
U | U
Reng és üvölt a tenger,
‒ ‒
| U U |
U ‒
Hánykódnak a hajók
Összegzés:
A Föltámadott a tenger című vers egyszerre tartalmazza a
pillanat forradalmi lelkesedését és hatalmas indulatát, valamint azt a
felismerést, hogy a népforradalom még csak lehetőségként van jelen. ( Máday István, irodalomtörténész)
FEKETE VITORLÁK // PETŐFI SÁNDOR, FÖLTÁMADOTT A TENGER... - YouTube
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger - Ódor Kristóf (Vers mindenkinek) - YouTube
FÖLTÁMADOTT A TENGER… – Petőfi Sándor
Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat;
Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! Pest, 1848. március 27-30.
Magyar
Föltámadott a tenger
✕
Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr! Translations of "Föltámadott a tenger"
Music Tales
Read about music throughout history
- Petőfi sándor föltámadott a tenger verselése
- Petőfi sándor föltámadott a tenge du kazakhstan
- Föltámadott a tenger | Kockashop
- Alkonyat hajnalhasadás 1 rész teljes film magyarul mozicsillag magyarul
- Alvin és a mókusok 2 video game
Föltámadott a tenger | Kockashop
Petőfi Föltámadott a tenger című verse 1848. március 27-30. között keletkezett Pesten. Ihletői az ismert történelmi események. Március 15-én kitört a forradalom, és a hónap végén Pest népe újra forrongani kezdett, mivel nyugtalanító hírek érkeztek Bécsből: nagyon úgy látszott, a bécsi udvar vonakodik elfogadni a márciusi törvényeket, és a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét. Március 27-én terjedt el Pesten a hír, hogy az uralkodó egy második királyi leirat kibocsátására készül, amelyben vissza fogja vonni azokat az engedményeket, amelyeket az első leiratban megadott. Még aznap délután népgyűlést tartottak, Petőfi is szónokolt a Nemzeti Múzeum előtt. Másnap valóban megjelent Bécsben az új királyi leirat, így március 29-én a frissen kinevezett magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos lemondott. Petőfi és a márciusi ifjak fegyverkezésre szólították fel a népet. Március 30-án a nép újra forrongani kezdett Pesten, fegyveres felkelés készülődött, s ez a népharag Petőfi szemében a nép erejét bizonyította.
Petőfi költészetében 1845–46-ban jelenik meg a társadalmi-politikai téma (pl. A nép), mely szorosan összefügg a költő demokratizmusával, liberalizmusával, szabadság-eszményével. Politikai költészetének kulcsszavai, legfontosabb motívumai a szabadság, egyenlőség, törvényesség (igazság), haza, nemzet, nép (magyarság), emberiség. Petőfi igazi forradalmár volt, közéleti szerepvállalása a forradalmár tudatos (és öntudatos) részvétele a világ megváltoztatásáért folytatott küzdelemben. A Tízek Társaságá nak rövid története, Petőfi visszaemlékezései, naplói s a kortársak, barátok írásai, emlékei is azt támasztják alá, hogy ezt a szerepvállalást hosszas és alapos felkészülés előzte meg. 1846-ra érik meg benne az a gondolat, hogy a költészet, a művészet eszköz lehet az eszmei-ideológiai harcokban. Programmá A XIX. század költői című ars poeticájában teszi ezt az eszmét. A radikális republikánus eszmék valójában csak egy szűk réteg (márciusi ifjak) számára voltak elfogadhatók, ezért került szembe szinte azonnal Kossuthtal, Vörösmartyval, más progresszív irányzatokkal (pl.
Bár Petőfi a "legmagyarabb magyar" költők egyike, politikai eszméit, gondolkodásmódját jellemzi az egyetemesség is. Szabadságeszménye a világszabadság, jövőképe nemcsak Magyarország felemelkedése, hanem az egész világ átalakulása, demokratizálódása. Mindig nagy figyelemmel követte az európai és világeseményeket, s a forradalom és szabadságharc időszakában is állandóan foglalkoztatták Európa forradalmai, politikai történései: a kezdeti reményt és lelkesedést azonban hamar fölváltotta a kétségbeesés, a bukott forradalmak, a vesztett csaták előrevetítették a magyarság sorsát is ( 1848, Respublika, Európa csendes, újra csendes, Jött a halál). Petőfi Sándor: A Nemzeti dal kézirata